Lőrincze Lajos Általános Iskola

A polgári iskola átszervezése, az általános iskola létrehozása

A háború után 1945 őszén még csak az iskolarendszer átszervezése folyt a községben, a négy épületből álló komplexumból hármat 1946 szeptemberéig még mindig a katonaság és a rendőrség ?tartott megszállva?. A hegyeshalmi tanulók a négyből valójában csak egyet, a bombatalálat érte, a háború alatt német hadikórházként szolgáló volt a volt polgárit használhatták volna, ha az maga is nem szorult volna nagyobb javításra és átalakításra. Itt az állami iskola ötödik osztályának bevonásával és közös tantestülettel ? még mindig a polgári jelleggel, továbbra is tandíjjal ? folyt a tanítás 1948 nyaráig. (Az áthelyezett ötödik osztályosok nem fizettek tandíjat). Az 1946/47-es tanév telén ?szénszünet? is volt.

A fordulat évében (1948) aztán megszűnt a népszerű iskola, ősszel már a nyolcosztályos általános iskolában kezdődött meg a tanítás. A polgári iskola utolsó tanéve az 1947/48-as volt, egy negyedik osztály 47 tanulójával. Az új iskolarendszer a hagyományosokon kívül további előnyi is örökölt a középfokú iskolától: nevezetesen azt, hogy Hegyeshalomban a volt polgári tanárai révén adott volt az éppen ebben a tanévben érvénybe lépő szakrendszerű oktatás követelményrendszerének való megfelelés lehetősége.

Ugyanebben az évben még egyszer tanúi vagyunk annak, hogy a politika ismételten beleszólt az iskolatörténetbe. Igaz, hogy csak öt napra, de politikai okból ? a német lakosság kitelepítésének könnyebb lebonyolítása érdekében ? igénybe vették az iskola épületét. Az iskolák államosítására itt is 1948 nyarán került sor, az egy kéttagú Államosítási Bizottság készítette elő.

A helyi vezetés oktatásügyi problémáit a hatáskörébe tartozó tanyai kisiskolák is nehezítették. A márialigeti iskolában, tanerő hiányában a háború alatt nem volt tanítás, pedig ritka kivételként a kis telep iskolája megfelelő állapotban volt. A megyei tanfelügyelőség hároméves tervében szerepel ugyan, hogy a volt uradalmi iskolák (így a márialigeti is) helyébe állami iskolát létesítenek. Egy végrehajtó-bizottsági jegyzőkönyvből arról szerezhetünk értesülést, hogy a Malomtanyán lakó iskolások még lakó iskolások még mindig ? és kéthetenként délután is ? gyalog járnak be Hegyeshalomba. Legalább fogatos járművet adhatna az állami gazdaság ? mondta a felszólaló.

A márialigeti iskola 1952 és 1976 között összevont osztályokkal működött. 1974-ben szűnt meg a felső tagozat, ezt követően még 1976-ig folyt az alsós nebulók oktatása.

Az iskola indulásakor az első négy osztályba 44 tanuló járt, a felsős osztályoknak összesen 24 tanulója volt. A beiratkozottak szülei az Állami Gazdaság alkalmazottjai voltak. Az iskola igazgatója 1952 és 1955 között Nyerges János volt, tanítója Petrovits Alice. 1955-ben Rácz Iván igazgatta az iskolát, s Petrovits Alice, Réti Jánosné és Kiss Ferencné oktatta a gyerekeket. 1959-től Karácsony Géza került az igazgatói székbe, s Repey Julianna és Réti Jánosné volt mellette a két tanító. 1962-ben Pozsgai Miklós igazgatta a csöppnyi iskolát, s Nehéz Zsuzsanna és Kocsis Ildikó tanítóskodott itt. 1965-től Pozsgai Miklósné vezetésével, s ifjabb Fülöp Lajos és Kovács Józsefné tanítókkal működött az iskola.

1966-tól az 1976-os megszűnésig ismét Rácz Iván az igazgató. Ez alatt a tíz év alatt a következő tanítók szolgáltak Márialigeten: Thun István, Rácz Ivánné, Hegedűs Mária, Gerencsér Enikő, Lakner Ilona, Vincze András, Pósa Éva, Szakáll Erzsébet, Temesi Vilmos, Erdős Éva, Finta Józsefné, Szlukovényi Rozina, Tóth Mária.)

Egy 1957. évi végrehajtó-bizottsági jegyzőkönyv adatokkal szolgál arról a sajnálatosnak minősített tényről, hogy az ? 1956-os ?októberi események nyomot hagytak az iskola épületében. Négy nevelő és 39 tanuló távozott a községből.? Az iskola tavasszal 17 nevelővel és 432 tanulóval működik. A forradalom után tapasztalható zavaros állapotok a tanulókra is hatással volt. A pedagógusok és a községvezetés szerint is sok probléma volt a tanulók viselkedésével, a hatóság a sok mulasztást a szülők hanyagságával magyarázta. Az iskolalátogatás és tanulás rendjének felbomlása nem maradhatott következmény nélkül. Ebben az évben mindössze hét tanuló jelentkezett középiskolai továbbtanulásra.

Az általános iskola és gimnázium, mint közös igazgatású intézmény

A hatvanas ? hetvenes évek látszólag történés nélkül zajlottak az iskolaügyben is. Annak ellenére így van ez, hogy Megyei Tanácsi kezdeményezésre 1964-től gimnáziumi tagozat is működött Hegyeshalomban. Az általános iskolával közös igazgatás alá vont középiskola az 1964/65-ös tanévtől kezdve működött Általános Iskola és Gimnázium elnevezéssel. A korábbi polgárihoz hasonlóan az új középiskola is körzeti beiskolázásra alapult, teljes tanári (6 fő csak gimnáziumi) és diákállományát (négy osztályban 116 tanuló) az 1967/68-as tanévben érte el. Természetesen általános tanterv alapján működött, az első három évben 5+1-es rendszerben. Ez a plusz egy a mezőgazdasági gyakorlatot jelentette, amelyet az 1968-as tanévtől két gyakorlati órás oktatás váltott fel. A fiútanulók villanyszerelési, a lányok szabás-varrásgyakorlatot folytattak.

Mivel a felnőtt lakosság is érdeklődést mutatott a továbbtanulás iránt, 1965-ben megindult a levelező oktatás is. Az iskola fennállása alatt a mellékelt táblázatból látható az itt érettségizettek száma nappali- és levelező tagozaton. A két oktatási szintet felvállaló iskola Pósa József igazgató vezetésével öregbítette Hegyeshalom nevét szerte a megyében.

A gimnázium 1979-ig működött Hegyeshalomban.

Amikor az oktatási törvény jogi kereteket adott az iskolák egyéni arculatának megteremtésére, a Hegyeshalmi Általános Iskola is ?igyekezett a fogékony korosztály figyelmét pozitív értékek felé terelni? ? olvashatjuk a Lőrincze Lajos Általános Iskola 1993/94-es évkönyvében. Szőcs Tibor igazgató úr rövid írásban joggal jelenthette ki, hogy ?az iskola múltját tekintve koronának tekinthetjük a névfelvételt, ? hiszen az intézmény éppen az anyanyelvápolás és a beszédművelés területén ért el elismerésre méltó sikereket.?

A hegyeshalmi iskola 1994. május 27-e óta viseli a tudós nevét. Történetéről, tevékenységéről az említett kiadvány részletesen beszámol.

Az iskola tanulólétszámában tükröződnek ? az országos szinten is tapasztalható demográfiai változások.

A középiskolában való továbbtanulások megoszlása a következő adatokkal jellemezhető:

1989 óta eredményes együttműködés keretében az ausztriai Zurndorfban működő Hauptschule und Politechnischer Lehrgang tantestületével élő kapcsolatot tart fenn az iskola. A kapcsolat jó lehetőséget biztosít a tanulóknak német nyelv természetes közegben való gyakorlásához.

Az iskola tárgyi feltételeiben lényeges javulást jelentett az 1993. augusztus 31-én átadott sportcsarnok.

Könyvtár kialakítására 1992-ben nyílt lehetőség, mikor megkapta az iskola a volt pártház épületét. Az épületben korszerű 8 ezer kötetes könyvtár, valamint egy sportszoba létesítése tovább javította az iskola feltételrendszerét.

Az általános iskola igazgatói:

• 1945-58.: Geőcze Bertalan
• 1948-49.: Welter Rezsőné
• 1949-58.: Molnár Kálmán
• 1958-81.: Pósa József
• 1981- 2006.: Szőcs Tibor
• 2006-2011. : Gálik Péter
• 2011-:Nusserné Bedő Gyöngyi

Az iskola kialakult hagyományrendszerével, az újra való nyitottságával, széleskörű tanórán kívüli programjaival a differenciált fejlesztésre irányuló képzési struktúrájával eredményesen szolgálja a tanulók személyiségének fejlődését.